• A koreai nép (韓民族) a felszabadulás után a „Dél-Korea (大韓民國)” államnevet használta a kormány megalakításához, de azelőtt évszázadokon át a „Cso-szon (朝鮮)” és a „Dél-Korea (大韓)” államneveket használta.
• A szélesebb értelemben véve nincs szükség arra, hogy külön használjuk az „alapítás (建國) napja” kifejezést.
• A koreai nép a Cso-szon (古朝鮮) óta a Koreai-félsziget központjaként él, és megőrizte saját nyelvét és kultúráját.

Dél-Korea (大韓民國) 1945-ben, a felszabadulás után, az Egyesült Államok és a Szovjetunió Koreai-félsziget déli és északi részének megszállása alatt került hatalomba, és a déli rész 1948-ban kikiáltotta a kormány megalakulását. Ezt követően a déli társadalom ideológiailag és ideológiailag konzervatívra és progresszívra oszlott, és a két politikai erő váltakozva uralkodott Dél-Koreában.

A Park Geun-hye kormány óta Dél-Korea alapításának napjáról és újjászervezéséről szóló viták a konzervatív és a progresszív tábor között hevesek, és a nemzeti tankönyvekbe való beilleszkedéshez is vezetnek, ami a társadalom szélsőséges megosztottságához vezetett.

A szűkebb értelemben véve, miután a kormány 1948-ban megalakult, az állam neve „Dél-Korea (大韓民國)” lett, ezért nem lenne probléma az „alapítás napja” kifejezés használatával annak megünneplésére. De a koreai nép (韓民族) a Koreai-félsziget (韓半島) „Cso-szon (朝鮮)” államneve alatt élt a kormány megalakulása előtt.

Sajnos a 20. század végén a nyugati hatalmak befolyása és a japán megszállás miatt a nemzet rövid időre elvesztette szuverenitását, de ironikus módon a környező nagyhatalmak segítségével szabadságot nyert, elnyerte a világ elismerését, és új kormányt hozott létre, amely a „Dél-Korea (大韓民國)” nevet viselte.

Ezért a szélesebb értelemben véve nincs szükség arra, hogy külön használjuk az „alapítás napja” kifejezést. Mivel a koreai nép (韓民族) a Cso-szon (古朝鮮) óta a Koreai-félsziget (韓半島) központjaként él, és megőrizte saját nyelvét és kultúráját.

Ebben a helyzetben meg kell értenünk, hogy mi az alapítás meghatározása, és melyik az erre jellemző ország. És meg kell értenünk, hogy mi a különbség a nemzet történelmi háttere és a koreai nép történelmi háttere között.

Egy nemzet alapításához szükség van az ország alkotóelemeire, azaz népre (民族) és területre (領土), valamint a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerre, amely az ország alapját képezi.

Ezen országok születésének legjellemzőbb példája Izrael. A zsidók a rómaiak által Jeruzsálem elfoglalása (Kr. u. 70) után teljesen elvesztették országukat, és a 20. század közepéig a világ különböző részein, Európában és Amerikában éltek szétszórva. 1948-ban, az akkori Nagy-Britannia és Egyesült Államok segítségével alapították Izraelt.

Dél-Korea (大韓民國) elődje, a „Cso-szon (朝鮮)” 518 évig, 1392-től 1910-ig volt a Koreai-félszigeten, mint királyság (王朝) ország. A Cso-szon a megalakulása után körülbelül 7 hónapig „Korio (高麗)” nevet viselte, majd a vége felé, körülbelül 13 évig „Dél-Korea (大韓國)” néven volt ismert. Miután a Ming dinasztia 1392 novemberében sürgette, hogy mondják meg a új állam nevét, I Szong-gye és a dinasztia alapítói összegyűltek, hogy megvitassák az új állam nevét, és végül 1393 februárjában a Cso-szont választották új névnek.

A Cso-szon 26. királya, Kodzsong (高宗) 34. uralkodási évében, 1897 októberében kikiáltotta a „Dél-Koreát” (大韓國) új névnek, és császárrá koronázták magát. De a nép a „Dél-Korea (大韓國)” név helyett inkább a „Cso-szon Birodalom (大韓帝國)” nevet használta. A Dél-Korea 13 évvel később, 1910 júliusában Japánhoz került, de a „Dél-Korea (大韓)” név fennmaradt, és a japánoktól való felszabadulás után 1948-ban megalakult a kormány, és a „Dél-Korea (大韓民國)” néven lett ismert. {Forrás: Cso-szon (朝鮮) - Korean Ethnological Society (aks.ac.kr)}

Dél-Korea gazdaságilag már a világ 10 legnagyobb gazdasága közé tartozik. Mi a következő lépés? Egy kérdés merül fel bennünk. Ha nincs identitásunk (正體性), és nincs történelmi tudatosságunk (歷史), akkor a nemzetnek és az országnak nincs jövője.

Ebben a korban meg kellene próbálnunk elkerülni a konzervatív és a progresszív tábor között felesleges konfliktusokat, amelyeket az alapítás napjának és az I Szong-gye emlékművének kérdése felvet, és inkább a koreai (韓) nemzet történelmének folyamatos örökségére kellene összpontosítanunk.

2023. 08. 13. 참길