Dél-Korea megalapítása a koreai (韓) nép történelmi folytonosságának tükrében kell, hogy látszódjon

• A koreai nép (韓民族) a felszabadulás után a „Koreai Köztársaság” (大韓民國) államnevet használva hozta létre a kormányát, de azelőtt évszázadokon át a „Choseon” (朝鮮) és a „Nagy-Korea” (大韓國) államneveket használta.
• Tágabb értelemben nincs szükség a „nemzetalapítás (建國) napja” kifejezés használatára,
• mert a koreai nép a Csoszon (古朝鮮) óta megőrizte saját nyelvét és kultúráját, és a Koreai-félsziget (韓半島) középpontjában élt.

A Koreai Köztársaság (大韓民國) 1945-ben, a felszabadulás után jött létre, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió elfoglalta a Koreai-félsziget (韓半島) északi és déli részét, és Dél-Korea 1948-ban kikiáltotta a kormányát. Ettől kezdve a dél-koreai társadalom ideológiai és filozófiai alapon konzervatív (保守) és progresszív (進步) csoportokra szakadt, és a két politikai erő váltakozva irányította a Koreai Köztársaságot.

A Park Geun-hye (박근혜) kormányzat óta a Koreai Köztársaság nemzetalapítási napjának (建國節) időpontja és újragondolása miatt heves konfliktusok alakultak ki a konzervatív és progresszív erők között, ami a nemzeti tankönyvekben való megjelenés kérdése miatt fokozott társadalmi megosztottsághoz vezetett.

Szűkebb értelemben, mivel 1948-ban a kormány megalakulása óta a „Koreai Köztársaság” (大韓民國) államnevet használják, nincs akadálya annak, hogy ezt az időpontot „nemzetalapítási napként” (建國節) ünnepeljük. De a koreai nép (韓民族) a kormány megalakulása előtt is létezett a Koreai-félszigeten (韓半島), és a „Choseon” (朝鮮) államnevet használta.

Sajnos a 20. század végén a nyugati nagyhatalmak és a japán megszállás miatt ideiglenesen elvesztette nemzeti szuverenitását (主權), de ironikus módon a környező nagyhatalmak segítségével visszanyerte szabadságát, és a nemzetközi elismeréssel új kormányt hozott létre, amely a „Koreai Köztársaság” (大韓民國) államnevet használta.

Ezért tágabb értelemben nincs szükség a „nemzetalapítási nap” (建國節) kifejezés használatára. Ennek oka, hogy a koreai nép (韓民族) a Csoszon (古朝鮮) óta megőrizte saját nyelvét (言語) és kultúráját (文化), és a Koreai-félsziget (韓半島) középpontjában élt.

Ebben a kontextusban fontos megérteni, hogy mit jelent a nemzetalapítás (建國), és melyik ország a legjellemzőbb példa erre. Ezen kívül meg kell értenünk, hogy mi a különbség ezeknek az országoknak a történelmi háttere és a koreai nép történelmi háttere között.

Egy ország létrehozásához (建國) szükség van az ország lakóira, azaz a népre (民族) és a területre (領土), valamint a politikai, gazdasági és társadalmi rendszer kialakítására, amely az ország alapja.

Az ilyen típusú ország létrehozásának a legjobb példája Izrael. A zsidók, miután Róma elfoglalta Jeruzsálemet (sz. u. 70), teljesen elvesztették országukat, és a 20. század közepéig Európa és Amerika különböző részein éltek szétszóródva. 1948-ban, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok segítségével megalapították Izraelt.

A Koreai Köztársaság elődje, a „Choseon” (朝鮮) 1392-től 1910-ig, 518 éven át létezett a Koreai-félszigeten (韓半島) királyságként (王朝). A Choseon megalakulása után körülbelül 7 hónapig a „Kogurjo” (高麗) államnevet, a későbbi 13 évben pedig a „Nagy-Korea” (大韓國) államnevet használta. I Szong-gye (이성계) és az államot létrehozó erők, amikor 1392 novemberében a Ming-dinasztia (明) megkérdezte, hogy mi az új állam neve, összehívták a tanácsadókat, és 1393 februárjában a „Choseon” (朝鮮) nevet választották új államnévnek.

A Choseon 26. uralkodója, Kodzsong (고종) 34 év uralkodás után, 1897 októberében kihirdette a „Nagy-Korea” (大韓國) államnevet, és császárrá koronázta magát. Az emberek azonban a „Nagy-Korea” (大韓國) név helyett inkább a „Nagy-Koreai Birodalom” (大韓帝國) elnevezést használták. A Nagy-Korea (大韓國) 13 évvel később, 1910 júliusában Japánhoz került, de a „Nagy-Korea” (大韓) név a felszabadulás után, 1948-ban a kormány megalakulásával folytatódott a „Koreai Köztársaság” (大韓民國) államnévben. {Forrás: Choseon (朝鮮) - Koreai Nemzeti Kultúra Nagy Enciklopédia (aks.ac.kr)}

A Koreai Köztársaság gazdasága mára a világ 10. legnagyobb gazdasága közé tartozik. Mi a következő lépés? Ez a kérdés merül fel előttünk. Ha nincs identitásunk (正體性) és történelmi tudatosságunk (歷史意識), akkor a népünknek és országunknak nincs jövője.

Jelenleg a nemzetalapítási nap (建國節) és az I Szong-man (이승만) emlékművel kapcsolatos viták miatt felesleges konfliktusok alakulnak ki a konzervatív és progresszív erők között. Ehelyett a koreai (韓) nép folyamatos történelmi folyamatának örökségére kellene összpontosítanunk és arra törekednünk.

2023. 08. 13. 참길